Kutatási szemle · 2026. november 2. · 2 perc
A borderline személyiségzavarról sok végletes állítás kering. Egy kutatás eredményeit azonban nem érdemes sem reménytelenségként, sem biztos gyógyulási ígéretként olvasni.
Mit vizsgáltak?
Egy 2020. május 4-én megjelent Cochrane-áttekintés 75 vizsgálat, összesen 4507 résztvevő adatait összegezte. A kutatók különböző pszichoterápiákat hasonlítottak össze a szokásos ellátással, más kezelésekkel vagy várólistával.
Mi derült ki?
A szokásos ellátáshoz képest a pszichoterápia csökkentette a borderline tünetek súlyosságát; ennek bizonyítéka közepes bizonyosságú volt. Más kimeneteleknél, például a mindennapi működésnél, bizonytalanabb eredmények születtek. A különböző terápiák között nem rajzolódott ki egyértelmű, minden helyzetben érvényes rangsor.
Mit jelent ez a gyakorlatban?
Érdemes konkrét célokról beszélni a kezelő szakemberrel. Például: melyik visszatérő nehézség változását szeretnék észrevenni? Hogyan követjük majd, hogy javult-e a mindennapi működésem? Ez a kutatás eredményeinek gyakorlati értelmezése, nem a vizsgálatból származó személyre szabott kezelési ajánlás.
A korlátok is fontosak
A résztvevők többsége nő volt, a kezelések és összehasonlítások eltértek. A mellékhatásokról kevés adat állt rendelkezésre. A statisztikai javulás nem minden vizsgált területen érte el a klinikailag jelentős változás küszöbét. Ez nem friss kutatásként, hanem korábbi bizonyítékok közérthető feldolgozásaként szerepel a rovatban.
Forrás: Storebø és munkatársai: Psychological therapies for people with borderline personality disorder. Cochrane Database of Systematic Reviews, 2020. május 4. Eredeti publikáció.
A cikk ismeretterjesztő összefoglaló, nem diagnosztikai vizsgálat vagy személyre szabott terápiás tanács.
